Ha betegség, sérülés, ingataggá válás okozta veszélyesség vagy bármilyen egyéb ok miatt ki kell vágni egy fát, magának a kivágásnak a művelete korántsem jelenti a munkálatok végét, hiszen a megmaradt tuskóval mindenképp kezdeni kell valamit – konkrétan: meg kell oldani a földből való eltávolítását. Ennek több módja is van, és blogcikkünkben abban próbálunk segítséget nyújtani, hogy adott esetben melyik metódust célszerű választani.

Ha kicsi a fa

Kisebb méretű, vékonyabb törzsű fák esetében akár mi magunk is kiáshatjuk a földből a csonkot, ha van hozzá megfelelő mennyiségű izomerőnk és célszerszámunk. Ha például tönkremegy a kertünkben álló barackfa, méretéből adódóan nem kell feltétlenül szakembert hívni: csákánnyal, baltával, ásóval – és persze kellő erővel, idővel és kitartással – felszerelkezve egyedül is megszabadulhatunk a tuskótól. Favágásnál érdemes nagyjából egy méter magas tönköt meghagyni a körbeásás, talajlazítás utáni egyszerűbb mozgatás miatt. A mozgatás előtt az gyökereket is érdemes elvágni, aztán a megdöntött tuskó főgyökereit is elvághatjuk.

Amikor már gép kell

Amennyiben markolót használunk, sokkal könnyebb dolgunk van, és lényegesen gyorsabban végzünk a munkával, ám ez is csak abban az esetben bevethető módszer, ha viszonylag kisebb fáról van szó. Az igazán nagyra növő, idősebb fák esetében tuskómarásra lesz szükség.

A tuskómaró egy speciális munkagép, amit kifejezetten a tuskók, tönkök precíz és hatékony megsemmisítésére terveztek. A gép gyakorlatilag bedarálja a földbe a tuskót és a gyökereket anélkül, hogy jókora gödröt kellene ásni a tönk köré, amit aztán utólag vissza is kellene tölteni földdel. Így persze kirángatni sem kell a földből a tuskót, a marás során visszamaradt darálékot pedig lényegesen egyszerűbb kezelni, mint egy hatalmas tönköt. A tuskómarás az elérhető legprecízebb és leggyorsabb megoldás a favágás után visszamaradt tönk eltüntetésére. A tuskómaró gépek kimondottan mozgékonyak és pontosan irányíthatóak, így a legtöbb helyszínen bevethetők, körülményektől függetlenül, tekintve, hogy létezik kézi mozgatású és önjáró szerkezet is. Míg előbbit akár mi magunk is irányíthatjuk, utóbbihoz gépkezelő szakemberre van szükség.

+ 1 módszer: a korhasztás

A természetben egy kipusztult, kidőlt fa 4-8 év alatt korhad el, de lakott területen nem jellemző, hogy kivárnánk ezt a hosszú időszakot. Több korhasztásos módszer is létezik, mindegyiknek van előnye és hátránya. A magas nitrogéntartalmú trágyás vagy a gombaspórás módszer legfőbb előnye, hogy egy természetes folyamatot gyorsít fel természetes anyagokkal (a hasonlóan működő, ám speciális vegyszerrel végzett metódussal szemben), így nem tesz kárt a környezetben, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a korhadás, bomlás lassan megy végbe.